Nos, izgalmakban most sem volt hiány… Bár eddig is rengeteg féle természetfeletti lény fel volt sorakoztatva a kötetekben, és néha kicsit követhetetlennek éreztem a cselekményt, az biztos, hogy ez a tündéres vonal zavar eddig a legjobban.

Az első részekben folyamatosan egy újabb lénycsoportról kaptunk információkat, amiket valamilyen szinten meg kellett jegyezni, például a szokásaik, a viselkedésük, az úgynevezett társadalmuk… Aztán volt néhány résznyi szünet, amikor talán már kicsit kevesebb információt kaptunk, viszont a szereplők listája így is bővült. Talán ebben az esetben sem zavart volna a tündérek bemutatása, viszont annyi –részemről- megjegyezhetetlen nevet kaptunk, ráadásul gyakorlatilag mindezt két kötetbe sűrítve, hiszen már az előzőben kaptunk némi ízelítőt belőlük. Akkor viszont még nem gondoltam át, hogy ennek valamikor nagy szerepe lesz majd. Erre nem is kellett sokáig várni, hiszen ennek a résznek a nagy részét a tündérek csatározása tette ki. Őszintén megmondom, én alig tudtam követni, hogy ki kicsoda a történetben, és ki mit miért csinál. Vagy nem kötött le eléggé valamiért, vagy tényleg túl soknak bizonyult egyszerre. Mindenesetre így kicsit kevésbé tudtam ezt most élvezni, annak ellenére, hogy például a szerelmi szál alakulása tetszik.

Összességében szerintem ez egy kicsit most túl lett bonyolítva. Megértem, hogy ennyi rész után már nehéz valami újat kitalálni, de akkor talán kevesebb rész is elég lett volna…